Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagymarosi képek...

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      

 img009-1.jpg

Nagymarosról néhány mondatban.

Nagymaros a Dunakanyarban, a Duna bal partján, a Börzsöny lábánál fekszik, szemben Visegráddal és a visegrádi várral. Megközelíthető vasúton, a Budapest-Szob fővonalon Nagymaros-Visegrád vagy Nagymaros állomáson leszállva, menetrendi kirándulóhajóval, szárnyashajóval, vagy a 12-es úton gépkocsivl . 

     Nagymaros első írásos említése 1257-re tehető  1324 Károly Róbert Maros lakóit Buda város kiváltságaival ruházta fel, városi rangot kapott, e rangját a későbbiek során több király is megerősítette.  Maros a városi jogot elnyerve szabad halászati lehetőséget, házépítésre fakitermelési jogot kapott. A hódoltság idején a település,a folyamatos harcok, zaklatások, valamint az 1709-es pestisjárvány hatására rendkívüli mértékben elnéptelenedett. A várost a török kiűzése után, a Habzburgok a többi elhagyott településsel együtt, katolikus németekkel kezdték el benépesíteni, ezek a telepesek jórészt iparosok szőllőművelők voltak Felső Sváb országból, ők honosították meg a környéken a szőlő és gyümölcs termesztést.Ebben az időben épült ki Maros központi része,a Fő tér, és alakultak ki az első utcák, így  Német, Molnár, Magyar,Manci utcák. Bár a kiváltságos időknek ekkor már rég vége, a település fejlődésnek indult, a határt szőlővel gyümölcsössel telepítették be, a lakosság nagy része gyümölcstermesztéssel foglalkozott. A megtermelt gyümölcs java, nagykereskedők közvetítésével Budapest,Bécs Prága piacaira került. A fejődés másik vonala az ipari volt több üzem kisebb gyár létesült az idők folyamán Maroson.

Az 1946-1948 -as években jó néhány Német családot kitelepítettek, helyükre Felvidékről Magyar családokat hoztak.

 img015.jpg

 Nagymaros madártávlatból, a hegyoldalon gondosan művelt szőlő és gyümölcsös.A filoxéra vész után,mely a szőlő nagy részét kipusztította ,  egyre több helyen telepítettek málnát. Mára viszont a hegyoldalt nyaralók népesítik be.

 

       

 

 

img004.jpg

 

 A századfordulós képeslapokon keresztüli bemutatást az  Aranyostól elindulva kezdem, azért innen,mert itt laktunk közel húsz éven keresztül. Az aranyos név az itt termelt mézédes szőlőre utal.Itt ér véget a városból kivezető út a Vasút utca,ebben az utcában a 111. szám alatt az 1800-as évek végétől pezsgőgyár működött.

  

  img011.jpg          

 

Nagymaros látképe pezsgőgyárral, pezsgőpavilonnal, a tulajdonos Dr. Ludwig Willibald által megírt képeslap 1906-ból.

 

 

 

 

img008.jpg

 

 

 

 Nagyállomás épületei távolból, a kiemelkedő épületrész a víztorony, a gőzmozdonyok vízszükségletének kielédítésére épült. 

  

 

 

img001.jpg

 

 

 Nagymaroson két vasút állomás működik, az "alsó" és a "nagyállomás". A képen a nagy állomás látható, itt volt lehetőség a szén és víz- felvételre, itt kapcsolták le a felesleges kocsikat a Szobra tovább haladó vonatokról.

 

 

 

img013.jpg

 

 

 Vasút utca 75. számú ház, itt élt Vágó Dezső szobrász és érem művész , majd később Szigethy József  festőművész.

   

 

 

 

33426903.jpg

 

 

 Bajusz János vegyeskereskedése. A szomszédságában működött Halápi Károly gépgyára 1941-től, majd államosították 1949 ben.

 

  

 

 

img002.jpg

 

 

Vasút utca...................

 

 

  

 

kepek-1093.jpg

 

 

 Ugyan az kicsit később.......

 

 

 

img003.jpg

   

 

 

 

 

 Visegrádi utca,